![](\"http:\/\/tudosnaptar.kfki.hu\/s\/z\/szilard\/szilard.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Budapest, 1898. febr. 11. – La Jolla, USA, 1964. m\u00e1j. 30.<\/p>\n
Magyar sz\u00fclet\u00e9s\u0171 amerikai fizikus, feltal\u00e1l\u00f3, biol\u00f3gus Forr\u00e1s:\u00a0http:\/\/tudosnaptar.kfki.hu\/historia\/egyen.php?namenev=szilard<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Budapest, 1898. febr. 11. – La Jolla, USA, 1964. m\u00e1j. 30. Magyar sz\u00fclet\u00e9s\u0171 amerikai fizikus, feltal\u00e1l\u00f3, biol\u00f3gus „Entr\u00f3piacs\u00f6kkent\u00e9s termodinamikai rendszerben intelligens l\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra.” c\u00edm\u0171, dolgozat\u00e1ban (Berlinben, 1929.) az \u00e9rtelem inform\u00e1ci\u00f3termel\u0151 szerep\u00e9nek \u00e9s a h\u0151tan...<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-185","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tudosok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/185"}],"collection":[{"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=185"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/185\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":216,"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/185\/revisions\/216"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=185"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=185"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/isu-tech.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=185"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n„Entr\u00f3piacs\u00f6kkent\u00e9s termodinamikai rendszerben intelligens l\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra.” c\u00edm\u0171, dolgozat\u00e1ban (Berlinben, 1929.) az \u00e9rtelem inform\u00e1ci\u00f3termel\u0151 szerep\u00e9nek \u00e9s a h\u0151tan II. f\u0151t\u00e9tel\u00e9nek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lta, ezt ma az informatika \u00e9s az agykutat\u00e1s kiindul\u00f3pontj\u00e1nak tekintik. Berlinben sz\u00e1mos szabadalma sz\u00fcletett, az egyik –\u00a0Einsteinnel<\/a>\u00a0k\u00f6z\u00f6sen – egy \u00faj t\u00edpus\u00fa h\u0171t\u0151g\u00e9pre, amelyben nincs k\u00f6nnyen meghib\u00e1sod\u00f3 forg\u00f3 alkatr\u00e9sz vagy dugatty\u00fa. 1933-ban Angli\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol felismerte a nukle\u00e1ris l\u00e1ncreakci\u00f3t, az atombomba elvi alapj\u00e1t. 1939-ben a New York-i Columbia egyetemen v\u00e9gezte el a feltev\u00e9seit ellen\u0151rz\u0151 m\u00e9r\u00e9seit, amelyek bizony\u00edtott\u00e1k, hogy az ur\u00e1n hasad\u00e1s\u00e1t neutronsokszoroz\u00e1s k\u00eds\u00e9ri.\u00a0Enrico Fermivel<\/a>\u00a0k\u00f6z\u00f6sen szabadalmaztatta az \u00fagynevezett r\u00e1csreaktort. 1939-ben Einstein t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re h\u00edvta fel Roosevelt eln\u00f6k figyelm\u00e9t az ur\u00e1nhasad\u00e1s katonai alkalmaz\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re. Az 1940-es \u00e9vek elej\u00e9n tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vett az atomfegyver kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. 1945 tavasz\u00e1n Einsteinnel egy\u00fctt figyelmeztett\u00e9k az eln\u00f6k\u00f6t az atombomba bevet\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gtelen volt\u00e1ra. K\u00e9s\u0151bb az atomfegyverek korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1nak egyik legakt\u00edvabb harcos\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n biol\u00f3gi\u00e1val foglalkozott, az \u00e9let alapprobl\u00e9m\u00e1ira alkalmazta a fizika egzakt m\u00f3dszereit. A fizika reproduk\u00e1lhat\u00f3 k\u00eds\u00e9rleti felt\u00e9teleit \u00e1t\u00fcltette a biol\u00f3gi\u00e1ba, \u00edgy alkotott meg p\u00e9ld\u00e1ul egy, a bakt\u00e9riumok szaporod\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1hoz v\u00e1ltozatlan felt\u00e9teleket biztos\u00edt\u00f3 kemoszt\u00e1tot. Legfontosabb tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyei a magfizika \u00e9s a biol\u00f3gia t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak. A biofizika atyj\u00e1nak is \u0151t tekintik.<\/p>\n